Az ózonréteg

Az ember által előállított és a légkörbe kerülő egyes gázok károsítják a légkör ózonrétegét, amely védi a Földet a világmindenségből érkező ultraibolya sugaraktól. Az ózonréteg csökkenése ózonlyuk kialakulását eredményezi, amely különösen a pólusok, leginkább az Antarktisz felett érzékelhető augusztus és október között. A légkörön át a felszínre jutó káros sugarak veszélyesek.

UV- sugárzások
Az ibolyántúli (UV-) sugárzás a Napból jövő energia egyik formája. A sugárzás különböző formáit hullámhossz szerint osztályozzák, melynek méretét nanométerben, a milliméter egymilliárdod részében fejezik ki. Minél rövidebb a hullám hossza, annál nagyobb energiájú a sugárzás.
UV-A
E sugarak könnyen áthatolnak az ózonrétegen. A bőr ráncosodását és öregedését idézik elő.
UV-B
Az ózonréteg csaknem teljes egészében elnyeli. Ártalmasak, különböző típusú bőrrákokat okoznak.
UV-C
A legkártékonyabb, de az ózon felső rétege teljesen kiszűri.  

Az ózon károsítása
1974-ben felfedezték, hogy az iparilag előállított klór-fluor-szénhidrogének (CFC-gázok) károsítják az ózonréteget. Két tudós, a mexikói Mario Molina és az amerikai F. Sherwood Rowland bebizonyította, hogy az ipari CFC-gázok szétrombolják az ózonmolekulákat.

CFC-gázok
Többféle célra használt gázok családjáról van szó, melyet hűtőrendszerekben , légkondicionáló berendezésekben és szórópalackokban használnak hajtógázként.