A föld kialakulása

Pontosan nem tudhatjuk mikor keletkezett a Föld.
A tudósok is csak hozzávetőlegesen tudták megállapítani a legrégibb kősziklák kora alapján. Ezek a kövek mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Valószínűleg a mi bolygónk is ebben a korban jöhetett létre a Nappal és az összes többi bolygótestvérével együtt egy hatalmas por- és gázfelhőből. Nem tudhatjuk, hogy mennyi idő kellett ahhoz, míg a csillagközi porszemek és gázok óriási felhővé sűrűsödtek össze.
Majd egyre gyorsabban forgott, egyes részei összecsapódtak, összetapadtak.    
A hidrogénatomok nagy részéből préselődött össze izzón a Nap. A maradék gáz- és porrészecskék kisebb gömbökké formálódtak, s ezek bolygóként keringenek a fényt és meleget ontó Nap körül. A Föld tehát kezdetben fortyogó, folyékony kőzetekből álló izzó tűzgolyóvá alakult. A por és a gáz azonban a hidrogénen kívül még sokféle más kémiai elemet is tartalmazott, amely Föld kőzeteiben és a levegő környezetében ma is megtalálható.  (Pl. oxigént, nitrogént, vasat, szenet.) az alkotórészek súlyok szerint különváltak, a legnehezebbek lesüllyedtek izzón a magba, ezekre rakódtak rá a könnyebb rétegek, fölöttük pedig lángolt a gázburok. Mint a börtönbe zárt óriás, tombolt a Föld izzó belseje. Gyakran felfeszítette a szilárd sziklafalat, a kérget, s iszonyú erővel gőzfelhőket pöfékelt a magasba.
A felhőkből forró esők öntözték évezredekig a Földet, amely elárasztotta a földkérget, s így jöttek létre a felszín mélyedéseiben az őstengerek, a magasabban fekvő helyeken pedig kiemelkedtek az első szárazföldek. Sok milliószor futotta körbe a Föld a Napot, amíg lassan-lassan egyre hidegebb lett  a Föld felszíne.

Fedezzük fel együtt! – A Föld (CAHS könyvkiadó)